Tudom én jól, hogy ez már más,
Valahogy mégis egy áldás.
Távol vagy, mégis itt velem,
Itt a szívemben. Istenem...
Kívül minden hideg, havas.
Belül mi van? Hidd el, tavasz:
Madárdal, napfény, virágok,
S minden, amit még imádok.
Tüzel, éget a szerelem,
Ezután is kellesz nekem!
Senki mással nem élhetek,
Ebben én már nem kétkedek!
Miért is érném be MÁSsal,
Ha végre élhetnék TÁRSsal.
Lobog a tűz, s nem alszik el,
Mindazt megadom, ami kell:
Biztos otthont, szeretetet,
Biztos, s elég keresetet,
Határtalan sok szerelmet...
Neked mindez nem felel meg?