|
Ne sírj!
Ne sírj, ha bántanak, vernek!Ne sírj! Ne, ne feleselgess!
Viseld a sors csapásait!
Ne sírj, ne oszd meg bánatod!
Nem gondoknak búsak a nappalok.
Ne sírj: Méltatlanok a könnyek,
emberhez méltatlan a bánat!
Csak a tettek, a tettek követelnek
sorstársaidhoz hűnek lenni,
mit az élet követel, csak azt tenni.
Egyszerűen lehetne élni:
Aludni, enni, szeretkezni.
Néha megfeledkezni tenni.
A sodrásban, mint papír fecni,
úszni az árral, mindenről megfeledkezni.
Egyszerűen lehetne élni;
Vadkörteként csüngni,
csüngni az égígérő fának
lógó ágain,
lógni a lét mindennapjain.
Ne sírj! Mit is érnek a könnyek?
Legfeljebb csak lelked lesz könnyebb.
Ne sírj! Nem fizet jól a búbánat.
És ahogy a mindennapok jönnek,
úgy jöhetnének szemedből a könnyek.
Sokkal jobb lenne keserv után,
végezni a mindennapi munkát?
Kinevettet oly sokszor már a gond,
bár az élet rút, nem komoly,
mert társad, rád épül sors a gond.
Ne sírj! Mert vagy. Van ő is.
S ha nem lennél, semmi se lenne.
Ne sírj! Mert vagy. Van ő is.
S ha nem lennél, kérnéd istent:
Ha bármily gonoszat,
de adjon melléd társnak gondokat!
Ne sírj! Így érik a gyümölcs,
öregszik a lélek nap, nap után.
Ne sírj! Az érett gyümölcs lehull,
a fájdalom idővel csitul,
megérik a gyümölcs,
és semmivé válik a sors.