Irodalom / Vers / Minden napra egy

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Minden napra egy

Hóvirág fakad hívva a tavaszt,
Űzi a telet, és havat szalaszt.
Így lett télből nekem is tavaszom,
Te űzted el, Drága Kis Angyalom!

Kardvirág, mikor szárába szökken,
Virágja még a szárán van, zölden.
Kinyílik virága, mikor akar,
Kezed mindig meleg, mikor takar.

SZegfű, szirmain sokezer rojttal,
Mondaná, mint én, száz, s ezer szóval:
Szeretlek, ahogy szeretni erény,
S kérdem: Maradt még szemernyi remény?

CSillagkaktusz mikor virágot hoz
Csatlakoznék végre világodhoz!
Talán még ma, és ezt le is írom,
Hogyha kéred, akár el is sírom!

Petúniám Neked bontja szirmát,
Leszakítom, s széjjelszórja írm’át.
Így szórtad széjjel a kételyeket,
Kihúztad sorra a mételyeket!

SZOmorúfűz ága a földhöz húz,
Nem kéri senki: ”A földön csússz!”
Inkább én hullok eléd a porba!
Szívem széttörted. Elég apróba!

Vadrózsa, minek kicsiny virága,
De száz is együtt szökik virágba.
A szívemben is pont ez a helyzet:
Most épp virágot hoz, de vagy ezret!

Szerző: Koszpek Ferenc
Forrás: Érzelmek szárnyain

© halmaz.hu