Irodalom / Vers / Meditáció 10 Ön-gyilkos?

Linkajánló

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k használatát. Több információ
Elfogadom

Meditáció 10 Ön-gyilkos?

Újsághír: Egy ember kiugrott a lakótelepi kilencedik emeleti lakásának ablakából. A rendőrség nem talált okot az öngyilkosságra az ember egyedül volt. Általában Magyarország az öngyilkosságok számát tekintve élenjár a világ országainak sorában.

Még megült az ablakpárkányon csendesen
mint riadt, fázósan didergő kis rigó
puhán és egyszerűen.

A miért-eknek már a végére jutott
s lemondtak róla mind az angyalok
az összes telefonszám is elfogyott
s nem csábították vissza már a démonok.

Még visszanézett, búcsúvillanással
s némán peregve, forogva a mélybe hullt
egy utolsó felszakadó sóhajtással.

Tőled, Tőlem, Tőletek kérdezem,
Ön-gyilkos lett-e, s e kérdésen
kitartóan elmereng a lelkünket
alattomos féregként maró lelkiismeret.

Mert mondjuk együtt érző közömbösen
Neki, Nekem, Nektek, - mindannyian
Túléled majd csak tarts ki erősen
s mint kígyó siklunk is tova
mert megriaszt hittelen nyomora.

És nem mondunk befejezetlen mondatokat,
Nem hagyunk nyitva segítő talánokat
Ki tehetné nem ad ajándék perceket
riadva nézzük a kiürült lelkeket.

Ő döntött így. Próbálod menteni
Magad, Magam, Magunk,
de valahol mélyen megül az érzés
vajon mind ártatlanok vagyunk?

s, hogy miért mondom el mindezt
Neked, Nekem, Nekünk?
mert e kifakult világban megtörténhet
Veled, Velem, Velünk,
hogy ülünk az ablakpárkányon
Csendesen, mint riadt, didergő kis rigó
puhán és egyszerűen.

Szerző: skorpio

© halmaz.hu