Karácsony

Hideg, meleg, s szánkozó gyermekek.
Télapó, karácsony, és a szeretet.
Fahéj illatú almás pite,
és egy hétrét görnyedt nénike.
Ki koldúl, de nagyon szégyelli,
nem is mer az ember szemébe nézni.
Szégyelli, hogy ezt kell tennie,
kérdezi is az Úrat,
meddig kell még élnie.
Kis kabátját összehúzza, mert ázik,
papundeklin áll, mert a lába fázik.
Itt a konkurencia, ki más nyelven beszél,
a bérelt gyermek lába a rácson könnyen befér.
Közben csengő szól, s ő elábrándozik.
Nagy szavak, dicső ígéretek,
fenyőfát cipelő emberek.
Lassan pakol, mert vége a napnak,
s az utolsó húsz forinttal boldog karácsonyt kívánnak.

Szerzõ: rozsapiroska