|
Élet-spirál
Mint a gyümölcs: Magjából új életet hajt,Csírájába zárva annak régmúlt ízét,
Érettebbre festve jelenlegi színét,
S egyszer sem kerülve a feldolgozó zajt…
Így tehát a tengeren távolodó part:
Feledteti velünk a múlt élet hírét,
„Elénkbe” tárja a végtelenség vízét;
Többé nekünk nem nyújtva oltalmazó kart…
Mert addig kezdjük ismét, újra és újra,
Míg a hiba fogytán, s múltjánál kevesebb.
Mint a koldus; kinek gyorsan fogy a súlya,
De a szíve szabad, s a lelke nemesebb.
Mivel ezer arcok vannak már mögöttünk;
Jöjjünk rá arra, hogy: Szeretni születtünk!
2002.06.09.
Szerző: Hóbor Gyula© halmaz.hu