Irodalom / Novella / A cigifüst

Linkajánló

A cigifüst

Gomolygó kipufogógáz szürkeségébe vegyülve száll a füst embertársam cigarettát harapdáló szájából.

Khm - gondolom, a füst bizony nem kellemes. A szél balról fúj - khm -, átcammogok az úr bal oldalára.

Megállok, lepakolom a csomagokat, s a busz jöttét lesem, de az út üres. Vidáman mosolyog rám a szemközti tábláról egy lány: "A dohányzás súlyosan károsítja az ön, és környezete egészségét".

Khm - gondolom, a füst bizony nem kellemes. Felemelem a szatyrokat, odébbsétálok, s újra letáborozom. A férfi az órájára pillant, szippant egyet a cigarettájából, majd sietve elrohan mellettem a busz érkezési időpontjait jelző táblákhoz. Szürke füst szállingózik az arcom előtt. Hátrébb lépek, jobbra szaladok, elfutok a buszmegálló-tábla mellett, s ismét a férfi bal oldalára kerülve - egy kicsit lihegve - megállok.

Komoly arccal szemléli a táblákat. Erős fuvallat csap meg az irányából - a szél gonosz játékot űz velem. Kifújom a beszívott füstöt, befogom az orrom, s csomagjaimat szabad kezemben szorongatva visszarohanok a másik oldalra. Levegőért kapkodva nyitom számat, s ő közben befejezte a szemlélődést, és visszafelé tart.

Mérges arccal nagy adag levegőt szívok tüdőmbe, s hátrálok egy lépést. Jön. Hátrálok. Jön. Oxigénhiánytól kéken odébbügetek tíz métert, s a falnak dőlve fulladozok. Megállt, s most furcsán kémlel engem, mintha hülye lennék. Direkt csinálja - szögezem le magamban.

A szél ismét irányt váltott, s már látom, ahogy a szürke füst közeledik felém. Teleszívom tüdőmet levegővel, orrom befogom, s neki hátat fordítva ügetek vissza a csomagokat szorongatva. El mellette, majd hátra, egészen a fal mellé. Fejemre húzom a kapucnit, orrom elé emelem a pulóverem, s a házfal felé nézve barikádot emelek kettőnk közé a csomagokból. Zihálva veszem a levegőt, s halkan fulladozva várok.

Reménykedve szaglászok a levegőbe - most kifogtam rajta! Hirtelen erős légáramlat csap meg a szabad oldalamról. Közelebb simulok a falhoz, kétfelé szedem a barikádot, s mindkét oldalról légmentesen elzárom fejemet a külvilágtól. Várok.

Tíz perc múlva sápadt arccal kikukucskálok a bunkeremből. Eltűnt. Elvitte a busz - szögezem le magamban győzelemittasan, majd hazasétálok.

Szerző: Vid

© halmaz.hu