- Jött valami érdekesség a kontinensről? – érdeklődött Bob Maloney, a csapat legfiatalabbja.

- Tegnap este beszélgettem egy unokafivéremmel Norfolkból – szólalt meg Teddy – aki odaát volt az Expedíciós Hadtesttel, és könnyebb sebesüléssel sikerült megúsznia. Hát mondhatom, elképesztő dolgokat mesélt. Mindig is tudtam, hogy a háborúk sok borzalmat hoznak, de hát amit ezek a fritzek műveltek!

- Mégis mit mesélt? – fordult Teddyhez Vera. – Tudod, hogy nekünk szinte minden apróság hasznos lehet valamire.

- Dunkerque felé vonultak vissza, óriási nyomás alatt. Egy SS-ezred támadta őket folyamatosan. Tankok, repülők, aknavetők, gyalogság, szóval rettenetes kavarodás volt. Vagy nyolcvan fiút a mieink közül bekerítettek a fritzek, mire azok megadták magukat. A németek pedig behajtották őket egy istállóba, rájuk zárták az ajtót, majd az ablakokon át kézigránátokkal felrobbantották az épületet.

- Azok a fiúk akkor már hadifoglyok voltak, fegyvertelenek. Miért volt szükség arra, hogy elpusztítsák őket? – értetlenkedett Fred.

- A lovagias háborúk kora úgy látszik a múlt századdal lejárt. – bölcselkedett a lány, és tett még néhány teasüteményt a tálcára.

- Egy Le Paradis nevű falucskánál pedig – folytatta a fiú – ahol az unokafivérem meg is sebesült, egy SS-hadosztály néhány zászlóaljával állt szemben az ezredük, a Royal Norfolk Regiment. Súlyos és elkeseredett harcot vívtak a szembenálló elit alakulatok, míg végül a mieink visszavonultak. Egy század elszakadt a visszavonulóktól, és megadta magát. Az SS-parancsnok az elfoglalt falu főterén géppuskáztatta le a magukat megadó brit fiúkat. Körülbelül százan lehettek.

- Teuton barbárság. – nyugtázta Rick.

- De hát a genfi egyezmény... ?- hüledezett Bob.

Gordon kortyolt egyet a teájából.

- Kisfiam, Adolf nagy ívben tesz a genfi egyezményre. És a tábornokai tudják ezt. Amíg ők a nyerők, addig úgy sem kérheti őket számon senki. Egyébként minden háborúban, forradalomban és egyéb felfordulásban történnek embertelen, jogtalan dolgok. Gondolj csak a jakobinusokra, vagy az oroszokra. Máig nem tudjuk hová tűnt a cári család.

- Azért ma már mégiscsak a huszadik század közepe felé ballagunk. – méltatlankodott Fred.

- No persze. De végülis mit jelent ez? – tette fel tanárosan a költői kérdést Rick - Fejlettebb kor, fejlettebb fegyverek, fejlettebb terror. Te is tudod, mi történt Rotterdamban, és mi történik most nálunk. A sarki fűszeres itt, tőlünk néhány száz yardra nem hadviselő fél. A fritzek mégis jogot éreznek arra, hogy a fejére bombázzák a házát.

Gordon letette a csészét, és figyelemkeltően felemelte az ujját.

- Akkor most elmesélek nektek egy sztorit a módszereikről. Hasznos, ha az ember minél több oldalról megismeri az ellenfelet. Íme a történet. Kevéssel a háború kitörése előtt egy Hollandiában élő német bankár, aki egyébként zsidó volt, eladta hatalmas rajzgyűjteményét a holland állampolgár Van Beuningen milliomosnak. A gyűjtemény mintegy kétezer rajzot tartalmazott első vonalbeli festőktől, mint Dürer, Tiepolo, Rembrandt, Tintoretto, Cezanne, és mások. Aztán jöttek a nácik, és ezt a hollandot kényszerítették arra, hogy potom másfélmillió forintért eladjon nekik hatszáz általuk kiválogatott rajzot.

- Bizonyára a legmárkásabbakat. – kottyantotta közbe Bob.

- Naná! Nem dilettánsok ezek! Szakértőkkel dolgoznak. Mondanom sem kell, hogy a kifizetett összeg a töredéke csak a valódi értéknek. Ráadásul azt a holland forintot német nyomdákban nyomják.

- Még pénzt is hamisítanak! – hüledezett Bob.

- Honnan tudsz te ilyesmiket? – kérdezte csodálkozva Vera.

- Megvannak a magam forrásai. – vigyorgott Rick – Egyébként szakmai kapcsolatban állok egy volt évfolyamtársammal, akinek műkereskedése van a Malcolm Streeten. Porcelánok, festmények, régi bútorok, metszetek, ahogy már egy ilyen boltban lenni szokott. Nos, neki meglehetősen kiterjedt beszerzői hálózata van a kontinensen, bár gyanítom, hogy nem mindig törvényes úton jár. De hát ez az ő dolga. Jó néhány ilyen történetet hallottam már tőle.

A társaság láthatóan felélénkült.

- Akkor mesélj még valamit, öregfiú! – biztatta Fred. – Szeretjük az érdekes sztorikat.

- Mit akartok hallani? Göring zsarolásos vásárlásait Olaszországban, Hitler műkincsbeszerző akcióit, esetleg a zsidók értékeinek lefoglalását Lengyelországban, vagy… de várjatok ez érdekesebb lesz.

A színhely ismét Hollandia. Egy amszterdami bankárnak, bizonyos Mannheimernek híresen értékes képgyűjteménye volt. Köztük például egy Rembrandttal. A bank a háború előtt csődbe ment, a képek is a hitelezőkhöz kerültek. A németek bevonulása után Hitler különleges megbízottja, egy bizonyos Dr. Posse, ügynökei útján ismét csak kényszerítette a túlnyomó részben zsidó részvényeseket, hogy hamis holland forintért adják el a gyűjteményt. Ez több mint hetven festményt jelentett.

- Ezek néhány év alatt kifosszák egész Európát! – képedt el Bob.

- Úgy bizony. – bólintott Gordon, és rágyújtott egy cigarettára. – Amit a szorgalmas Európa két évezred alatt alkotott, mindaz az érték, szellemi termék most a dicsőségében tetszelgő Harmadik Birodalom tulajdona lesz. Ám észrevehettek bizonyos apró különbségeket az eljárásaikban. Míg a lengyelektől és a csehektől egyszerűen elrabolták a nemzeti értékeket és a magánvagyont, addig itt, Nyugat-Európában üzleteket kötnek. Üzletet náci módra. Lengyelországból és a csehektől már elvitték, amit lehetett. Most Hollandia van soron, aztán következik Belgium és Franciaország.

- Hát ez elképesztő! – sóhajtott Vera – Ez lesz hát az új Európa, amit ezek a sakálok hirdetnek. És mi nem tehetünk ellene semmit.

- Dehogynem! – fortyant fel Bob – Ezt tesszük a munkánkkal, a nap szinte minden percében. Azon dolgozunk, hogy ezt a horogkeresztes pestist megállítsuk, és elküldjük őket oda, ahová valók: a pokol mélységes fenekére. Meg fogjuk állítani ezeket a rablókat! Meglátjátok, visszatérünk mi még a kontinensre!

Odakinn megszólaltak a légvédelmi szirénák. A zúgó-vijjogó hang tompán hatolt be a szobába.

- Jól mondod, Bobby – bólintott komolyan Gordon – csak előbb el kellene hessegetni ezeket a fekete-keresztes viharmadarakat a brit égboltról.

És az ablakon túl látszó égre mutatott.

Tóth Könyvkiadó és Könyvkereskedés, Debrecen